beneipeter.com

“A Szabadság téri szovjet emlékműnél akarták az önkényuralmi jelképeket akarták eltávolítani, de a rendőrség nem adott engedélyt, így hazamentek.”

Jobbik: “leromboljuk a vörös jelképeket!”

Rendőrség: “Nem.”

Jobbik: “najó, csak vicceltünk”

A magyar újságírásnak és sajtónak azért nincsen érdemi beleszólása és hatalma és nyomásgyakorlási képessége az ország ügyeire, mint tőlünk nyugatabbra másoknak van, mert

az ilyen cikkek, melyek tökéletesen nyílt titkokról szólnak (ebben a cikkben semmi olyan nincs, amit egy kicsit is jólértesültebb budapesti ne tudott volna eddig is) csak közvetlenül azután születhetnek meg, hogy a hatalom már legitimálta ezen emberek bukását.

Mindenki tudta, hogy Hagyó egy nettó maffiózó, Mesterházy pedig hadnemondjammicsoda, de a kölcsönös ‘én is tudom’ egymásra kacsintáson kívül senki nem vette a bátorságot, hogy megírja ezt róluk.

#ezérttartittezazország

“Ha a következő hetekben valamelyik nap elérhetetlenné válna a Szeretgom, az nem a véletlen, hanem Meggyes Tamás műve lesz. Újabb levelet hozott a posta, most a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságtól. Meggyes saját állítása szerint nap mint nap kénytelen feljelentéseket tenni a Szeretgom miatt, és ezt szeretné megspórolni magának, valamint igen nehezményezi a róla itt olvasható negatív kritikákat. Mindezért furcsa módon nem a Szeretgomot üzemeltető céget, hanem személy szerint engem perelt be, valamint indítványozza, hogy minden a birtokomban lévő számítástechnikai eszközt foglaljon le a bíróság a per időtartamára. Egy jó hírem ezzel kapcsolatban van: a Szeretgom szervere, sem más számítógép nincs a birtokomban, tehát Meggyesék keresete ilyen szempontból is célt tévesztett: a legrosszabb lehetőség, hogy a telefonomat lefoglalja a bíróság.”

Bírósággal cenzúrázná a Szeretgomot Meggyes | Szeretgom.hu (via kosullo)

Meggyest minden rendes párt kibaszná

(via falo-verem)

Meggyes konkrétan nem normális. Mármint orvosi értelemben.

“Interaktív internetbiztonsági felvilágosító weboldal indult a mai napon, a nemzetközi Biztonságosabb Internet Napján, a UPC és az Insafe, az EU internetbiztonságot propagáló szervezetének együttműködésében. A www.esafetykit.net oldalon magyarul is mindenkinek elérhető online oktatócsomag célja, hogy a weben se maradjanak védtelenek a gyerekek. Ezzel egy időben a legnagyobb hazai kábeles távközlési szolgáltató a saját honlapján is létrehozott egy külön szekciót Gyerekek és a média címmel. A tippgyűjtemény tájékoztat arról, hogy a tévé, a filmek, a reklámok, a számítógépek és a videojátékok hogyan befolyásolják a gyerekek fejlődését, és ötletekkel segíti a szülőket a tudatos médiafogyasztás kialakításában.”

email (via hirbehozo)

az ilyen szervezeteket be kéne tiltani kóros ostobaság vétsége miatt

az megvan hogy Drazsé a PWC-ben kapott igazgatói állást?

“”

Kihagytad a profikat, akik hazai piacra dolgoznak, jó programozók, vannak kiváló designer bedolgozóik, ha kell, de hozhatod a sajátod, ha arra van gusztusod. Pontosak, ügyesek, és drágák. Cserébe ha őket bízod meg, akkor tudod, hogy nem kell égni a megrendelő előtt. Sőt, elviheted magaddal a képviselőjüket tárgyalni, ha kell, alvállalkozó, ha kell fejlesztési igazgató a cégedben :)

(via napilol)

Az ilyen cégekkel az a tapasztalatom, hogy vagy az első kategória (felvert árakhoz társult közepes minőség) vagy a második (kreativitást nélkülöző igazi megvalósítók maximum). Végrehajtócéget én is tudok mint mondtam, de nem várok el tőlük kreatív munkát. Menő céget keresek, akiktől eldobom az agyam, hogy mennyire menők és azt teszem fel kérdésként, hogy ezek még miért ebben az országban élnek és miért itt dolgoznak még mindig és egyáltalán miért nem velem dolgoznak? :D

Na valami ilyesmi érzést akarok érezni, de az imént kaptam egy mailt, ahol valami hasonló érzetem volt. :)

“”

ezt kaptam mailben az imént (via beneipeter)

és az a helyzet, hogy van igazság abban, amit mond.

(Egyébként MacBookPro-m van, gyerekkoromban fotósoppal játszottam, és semmit sem tanultam a szakmáról. Nehogy megbízzatok engem :D)

(via grofjardanhazy)

én másképp látom amúgy, szerintem 4 féle cég van.

1) Magyar lehúzós szar. Közepesen értékelhető munkát készít, néha villant valami jót, de többnyire közepeset. A megbízható középszert elképesztően felvert árakkal orvosolja, rendszerint nagy cégek a partnerei, akikre igaz, amit a levélíró írt. Ők sem minőségbeli okokból, de főleg ár miatt nem témák.

2) Magyar szar. Minden bokorban van egy webdesigner cég. Pisti, aki kb. kibukott a GDF-ről harmadikban szólt Bélának a haverjának, aki látott már indesignt, és csináltak egy céget. Régebben egy pizzahut menüért dolgoztak haveroknak, most cégeset játszanak, lényegében nem 1, hanem mondjuk 50 pizzahutmenü áráért, sajnos ugyanazon a szinten mint régen. Az esetek többségében ezektől a cégektől óvakodni kell, rendszerint borzalmas a munka. Viszont olcsók. :D Ha 0 kreativitást és CSAK megbízható megvalósítást várok el, akkor ilyeneknek szólok, pusztán költséghatékonysági okokból. Minőségi munkát sosem várok el, legfeljebb meglepődöm.

3) Magyar zsenik. Nos, velük sosem találkoztok, elvétve dolgoznak hazai megrendelésre, az élelmesebbje rájött, hogy nemzetközi szinten is versenyképes tudása van és már régen londonban vagy valahol máshol dolgozik, köszöni szépen jól van. Velük akkor lehet együtt dolgozni, ha ismerted őket gimiben. :D

4) Feltörekvő magyar zsenik. Ilyenből kb. alig van, de van. Ők a tipikus fiatal tehetséges designer+programozók, többnyire dolgoztak már valami nagyobb cégnél és kiugrottak sajátot gründolni, tehát képesek a munkára, ellestek mindent, kurvajól dolgoznak és kreatív munkát adnak le, ennek megfelelően megkérik az árukat, viszont nem szaladnak el az árral, mivel még kicsik, meg egyébként is, ők már nem az a magyar vállalkozó generáció, akik a 90-es években szocializálódott, tudják, hogy a lehúzás nem menő. Velük egyetlen probléma van: mivel nagyon jók, ezért sosem érnek rá. :D Na, én pont ezért keresek most ilyeneket, hogy bővítsem a listát, már van pár a tarsolyban, de ők mostanában úsznak a munkában… :D

“
Magyarországon kétféle webfejlesztőt fogsz találni, egyik, hogy közepesen drága szart, ez általában kis cég, három huszonéves faszi, akik nagyon menőnek tartott stílusban öltöznek, Macbook Proval, és soha sehol semmit nem tanultak a szakmáról, de gyerekkorukban fotósoppal játszottak.

A másik, a kurva drága szar, amelyik ráadásul még istentelenül beképzelt is, mert annyival okosabb az ügyfélnél, amennyit a Google segítségével elolvasott a hogy működik az Adwords című helpből illetve Jacob Nielsentől.

A szóhasználatukban mindenki kreatív igazgató, aki valaha tett már a gépére feltört fotósoppot, aki nem, és csak painttel nyomta, az csak dizájner. Programozó az, aki gyerekkorában átírta a Qbasiccel szállított Gorilla című játékot úgy, hogy a banán kurvanagyot robbanjon. Ennyi.

(Ez egyébként azért van, mert közepesnél használhatóbb informatikusból kurva keveset képeznek, aki meg ilyen, az a webfejlesztő-rabszolgaságnál sokkal jobban fizető melót kap, iparművészeti oktatás meg gyakorlatilag nincs. Webfejlesztőnek a hulladék megy.)
”

ezt kaptam mailben az imént

borosjuli asked: egyébként tényleg jók, bocs :D

HISZEK NEKED :D